A nagymamám vidéki látogatásai mindig varázslatos pillanatok. Ő a gyerekkorunk lehelete, a kedvesség megtestesítője, az, aki mindig tud egy történetet mesélni, és aki mindig valami újat tanít nekünk. 🌿💛
Egy reggel, reggelizés közben egy furcsa kanalat tett az asztalra, közvetlenül a tányérok mellé. 🍯🍽️ Első pillantásra azt hittem, hogy eltört vagy megsérült. Hiszen soha nem láttam még ilyen evőeszközt. De amit felfedeztem, az teljesen meglepett… 😲 👇 👇
Kíváncsian kézbe vettem a kanalat, és alaposan szemügyre vettem. Olyan volt, mint egy hagyományos kanál, de az egyik oldala kissé lapított volt. Megkérdeztem a nagymamámat, miért őrizget egy „törött” kanalat ahelyett, hogy kidobná.
Ő pedig nevetve, a rá jellemző gyengédséggel válaszolt: „Drágám, hiszen ez nem törött! Ez az én kis segítőm az üvegekhez!”
Aztán, a döbbenetemre, bemutatta, hogyan működik: egy precíz mozdulattal az utolsó csepp málnalekvárt is kikaparta az üveg faláról. Olyan egyszerű és mégis zseniális volt!
Ebben a pillanatban megértettem, hogy ez a kanál sokkal több, mint egy egyszerű eszköz. Egy hétköznapi kincs volt, egyike azoknak a kis titkoknak, amelyeket csak egy nagymama tud továbbadni. Ki gondolta volna, hogy egy ilyen hétköznapi tárgy egy ilyen okos trükköt rejt?
